Teljesítménykiírás: átok vagy út a minőségi építéshez?

Hosszú kutatómunka és fejlesztési folyamat eredményeképpen jött létre a szabadalmi oltalommal védett FAPEDIT elnevezésű online program, mely minden tervező számára szabadon hozzáférhető segítséget nyújt a teljesítménykiíráshoz.

kep1

ELŐZMÉNYEK1

Az építésztervező mindig felelős volt az általa tervezett épületért. Akkor is, amikor még a jogszabályok nem írták elő számára, hogy részletes teljesítménykiírást készítsen a betervezett termékekről, hiszen ezeket akkor is az adott hatásoknak és követelményeknek megfelelő teljesítőképesség alapján kellett megválasztania. Az építészeti tervezésen túl számos olyan szakterület található, ahol az elvárt teljesítményjellemzők rögzítése nem újdonság. A tartószerkezeti tervezők munkájának eddig is része volt a betervezett szerkezetek elvárt – statikai, szilárdsági szempontból fontos – teljesítményjellemzőinek rögzítése, de ugyanígy jártak el a tűzvédelmi, az akusztikai tervezők is, illetve ezen túlmutatva a gépész- és elektromos tervezők tervei is tartalmaztak elvárt műszaki paramétereket.

Az épületszerkezeti szakági tervezők hosszú évek óta a teljesítményelvű tervezés szemléletét alkalmazva a hatások, igénybevételek és követelmények összevetésével választották meg az épület egésze szempontjából legmegfelelőbb szerkezeti és anyagbéli megoldásokat, illetve az Épületszerkezettani Tanszéken az épületszerkezeti oktatásban is évek óta érvényesül ez a szemlélet.

A 2013. július 1-én életbe lépett 305/2011-es Európai Parlament és Tanács rendelete [1] először a gyártók számára fogalmazott meg rendelkezéseket a műszaki előírásoknak megfelelő „Teljesítménynyilatkozatok” kiállításával, valamint az építési termékek Unión belüli forgalmazásával kapcsolatban, melynek célja az Európai Unión belüli egységes építőipari termékpiac létrehozása és összehangolása volt. A rendelet angol címéből – „Construction Product Regulation” – származik a „CPR” rövidítés, ami alapján – tévesen – a hazai szakzsargonban a „CPR kiírás” vagy „CPR specifikáció” terjedt el. Azonban míg a 305/2011-es Európai Parlament és Tanács rendelete az építésztervezők számára nem ír elő kötelezettséget, addig a hazai 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet [2] az építési termékeket érintő jogszabályok átdolgozása mellett az építésztervezők számára is előírja a teljesítménykiírás kötelezettségét!

Kevésbé hangsúlyozott, de a felelősségi kérdésben igen jelentős módosítást hozott az a jogszabályi változás [1], mely szerint a gyártók már nem kötelesek vizsgálni vagy igazolni, hogy a termékük egy adott alkalmazási területre alkalmas-e2 (azaz például hőszigetelések esetén nem szükséges megadni, hogy az adott termék homlokzati hőszigetelésként felhasználható-e vagy sem), mindösszesen az általuk fontosnak tartott és a teljesítménynyilatkozatban rögzített deklarált értékek teljesülését kell biztosítaniuk (ilyen például hőszigetelések esetén a λ-érték, stb.). Így a magyar jogszabályi környezetben [2] a tervezők felelősségévé vált, hogy meghatározzák, mely építési termékek hová, milyen feltételekkel és mely teljesítményjellemzők mellett tervezhetők vagy építhetők be.

„KIÍRÁS”

A jogszabályi megfogalmazás „építési termék”- ként, illetve „készlet”-ként nevesíti az építész által kiírandó termékeket, építőanyagokat, épületszerkezeteket és azok részeit. „Építési termék” minden olyan „építési célú” termék, melynek teljesítménye befolyásolja az építmény „alapvető követelmények” tekintetében nyújtott teljesítményét3. Az úgynevezett „alapvető követelmények” az OTÉK [3] szerint az alábbi általános követelmények:

  • állékonyság, mechanikai szilárdság,
  • tűzbiztonság,
  • higiénia,
  • egészség- és a környezetvédelem,
  • biztonságos használat és akadálymentesség,
  • zaj és rezgés elleni védelem,
  • energiatakarékosság és hővédelem,
  • élet- és vagyonvédelem, valamint
  • természeti erőforrások fenntartható használata4.

A jogszabályi követelmények jellemzően az Építési törvény [4] és az OTÉK [3] által megfogalmazott alapvető követelményekhez kapcsolódóan adhatók meg, de figyelembe kell venni a „Helyi Építési Szabályzat”-ok rendelkezéseit, továbbá a tűzvédelemmel [5], energetikával [6, 7], akusztikával [8], közegészségüggyel, stb. kapcsolatos további jogszabályokat is. A felsoroltakon felül az elvárt termékjellemzők megválasztásánál fontos figyelembe venni a szabványok, irányelvek, műszaki előírások és a szakmai szabályok követelményeit.

Ezek alapján nehezen körvonalazható a kiírandó termékek tényleges köre, így a tervező – a tervezési feladat keretei között – saját maga határozza meg a terv jellege, mélysége, a szerkezetek rendeltetése, alapvető követelményekre gyakorolt hatása és a jogszabályi megfelelés igazolásai alapján, hogy mely termékeket tekint az adott épület esetén az „alapvető követelményeket” befolyásoló építési terméknek.

A fentiek alapján a törvényi előírás teljesítéséhez az építész tervezőknek (és/vagy az építész tervezővel szorosan együttműködő szakági tervezőknek) nem elég az alapvető jogszabályok ismerete [3-8], de részletesen kellene ismerniük valamennyi vonatkozó irányelvet, műszaki előírást, szakmai szabályt, illetve a szükséges szabványokat. Ezek beszerzése és megismerése nemcsak jelentős többletenergiát, időt és anyagi ráfordítást igényel a tervezőktől, de a jogszabályi környezet erősen hiányos, így sokszor a nemzetközi szabályozás ismerete is szükséges, illetve a jelenleg érvényben lévő több ezer építőipari szabvány is jellemzően mindössze a címében magyar nyelvű. Ebben a jogszabályi környezetben kellene a kiírással kapcsolatos esetleges ellentmondásokat feloldani, és ehhez a jogszabályi környezethez kellene hozzárendelni, azzal összevetni a piacon megtalálható építési termékek összegyűjtött teljesítménynyilatkozataiban szereplő valamennyi adatot.

Tovább nehezíti a tervezők feladatát, hogy a jogszabályok nem nevezik meg konkrétan a „kiírás” feladatát, így nincs a szakma által elismert, szakszerű, közérthető és egyértelmű megnevezése: a leggyakrabban – jellemzően hibásan – „teljesítménynyilatkozat kiírásként”, „CPR kiírásként”, „CPR anyagkiírásként” vagy „specifikációként” emlegetik. Nincsenek szabályozott, egységesített formai követelmények sem, ezt a munkarészt a jogszabályok jellemzően csak a műszaki leírás részeként említik, így a kialakult gyakorlat alapján a tervező szabadon dönti el, hogy a kiírást a műszaki leírásban szövegesen megfogalmazva, táblázatosan számadatokkal, a rétegrendekben részletezve vagy esetleg konkrét termék megadásával teljesíti.

A tervező feladata, hogy a jogszabályi környezet alapján meghatározza az adott építési termékekkel, készletekkel kapcsolatos elvárt teljesítményjellemzőket, ezt a műszaki dokumentáció, adott esetben a műszaki leírás részeként készített „teljesítménykiírás“-ban összegezze, és ezeket az egyes tételek esetén bizonyos esetekben legalább egy, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét „termékválasztás“-sal, annak megnevezésével igazolja.

A teljesítménykiírás elkészítése jellemzően a tervezési munkával párhuzamosan futó, hosszadalmas, időigényes feladat, amely nagyobb épületek esetén összességében több napos, vagy akár hetes munka is lehet. A kiírás elkészítéséhez a jogszabályi hátterek ismerete esetén is a konkrét termékekre vonatkozó szabványok, alkalmazástechnikai leírások, teljesítmény nyilatkozatok nyomtatott illetve interneten fellelhető dokumentumainak felkutatása, áttanulmányozása szükséges. Az elvárt teljesítményjellemzők meghatározásához és konkrét termékek kiírásához a tervező gyakran a gyártó segítségére szorul. Ha a tervező egyedül nem tud megbirkózni a feladattal, a kiírás elkészítéséhez segítségért fordulhat az ÉMI-hez, hasznos anyagokat találhat az E-épités [9] és az Építési megoldások [10] internetes oldalakon, valamint tájékozódhat a Kamarai továbbképzéseken és azok közétett anyagai között.

MELYIK TERVEZÉSI ÜTEMBEN ÉS MILYEN RÉSZLETESSÉGGEL KELL TELJESÍTMÉNYKIÍRÁST KÉSZÍTENI?

Még mindig gyakran hallható szakmai körökben, hogy teljesítménykiírást az engedélyezési tervhez nem szükséges készíteni. Ez a vélekedés téves, hiszen a 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet [11] 8. mellékletének 1.1.5. bekezdése alapján az engedélyezési tervdokumentáció részeként készülő műszaki leírásban a tervezőnek rögzíteni kell az elvárt műszaki tulajdonságokat. Ezek alapján a teljesítménykiírást a hatóság kérheti akár hiánypótlásként is.

Hivatkozott irodalomjegyzék
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
[2] 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
[3] 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
[4] 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
[5] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)
[6] 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
[7] A belügyminiszter 20/2014. (III. 7.) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról
[8] 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
[9] www.e-epites.hu
[10] www.epitesimegoldasok.hu
[11] 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
[12] 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
[13] www.fapedit.hu

A teljesítménykiírás versenyeztetési, illetve kiviteli terv esetén is szükséges, mivel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [12] 9. § 5. és 10. bekezdése ezt előírja. A rendelet alapján a tervező ebben a tervfázisban a beépítendő építési termékek elvárt műszaki tulajdonságainak meghatározása mellett legalább egy, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét terméket is köteles megnevezni5.

Egyetlen jogszabály sem rendelkezik arról, hogy az egyes tervfázisokban milyen részletességgel kell az elvárt teljesítményjellemzőket meghatározni. A teljesítménykiírást javasolt a terv részletezettségéhez, mélységéhez igazodva elkészíteni, úgy, hogy az adott tervfázisnak megfelelően alkalmas legyen annak bemutatására és ellenőrzésére, hogy az épület és annak szerkezetei megfelelnek-e a jogszabályi elvárásoknak. A jelenlegi szabályozás szerint a tervezőnek lehetősége van az elvárt teljesítményjellemzők tételes megadása helyett konkrét terméket névvel megjelölni (a gyakorlati tapasztalat alapján beruházói kérésre ez alól kivételt jelenthetnek a közbeszerzési eljárás részét képező műszaki dokumentációk…). Ekkor azonban a termék „műszaki előírásában”6 foglalt valamennyi, a teljesítménynyilatkozatában szereplő termékjellemző értéke elvárt műszaki teljesítménynek tekintendő7.

A fentiek alapján a tervezők teljes joggal eshetnek kétségbe és érezhetik úgy, hogy a teljesítménykiírás feladata jelentős többletfelelősséggel jelentős többletterhet ró rájuk, különösebb segítség nélkül.

TELJESÍTMÉNYKIÍRÁS SEGÍTSÉGGEL

Számos épület különböző tervfázisaihoz készített teljesítménykiírás során nem lehet nem észrevenni, hogy a kiírás teljesítése részben nagy mennyiségű adat strukturálásával járó feladat, mely munkafolyamatot érdemes lehet valamilyen mértékben automatizálni. Így született meg egy online teljesítménykiírás-szerkesztő program ötlete, mely a tervezői igények mellett találkozott a gyártói, forgalmazói igényekkel is.

abra2

FAPEDIT ONLINE PROGRAM

Hosszú kutatómunka és fejlesztési folyamat eredményeképpen jött létre a szabadalmi oltalommal védett FAPEDIT [13] elnevezésű online program, mely minden tervező számára szabadon hozzáférhető segítséget nyújt a teljesítménykiíráshoz. A program lényegesen túlmutat egyszerű adatbáziskezelésen (az adatbázisban konkrét, a piacon az adott pillanatban elérhető termékek találhatók a gyártótól származó teljesítménynyilatkozatokban szereplő adatokkal), hiszen

  • az építési termékek terméknéven túl termékjellemzők alapján is kereshetők,
  • keresés lehetséges szerkezetcsoport, egyes rétegek vagy funkciók szerint,
  • egyedi fejlesztésként a jogszabályi háttér (rendeletek, jogszabályok, irányelvek, szakmai előírások, szakmai szabályok, szabványok, stb.) alapján összeállított szakmai kérdéssorok segítik az adott feladatnak leginkább megfelelő termék kiválasztását.

A program nem helyettesíti a tervezői döntéseket, nem helyettesíti a tervezés folyamatát, de megkönnyíti a teljesítménykiírás és a termékek kiválasztásának folyamatát, és jelentős segítséget nyújt az elvárásoknak megfelelő termék(ek) ajánlásával. A dokumentum szerkesztésekor a terméknevek igény szerint elrejthetők, a termékjellemzők egyedileg módosíthatók. A FAPEDIT indirekt megközelítés alapján segíti a felhasználót, tehát a program által ajánlott, a megadott funkcióra megfelelő konkrét termékek termékjellemzői alapján, vagy azokat felhasználva az elvárt teljesítményjellemzők könnyebben meghatározhatók. Személyre szabhatóan megadhatók egyedi termékek vagy egyedi tulajdonságok.

A szolgáltatás állandóan bővülő építőipari termékadatbázissal rendelkezik és folyamatos fejlesztés alatt áll a jogszabályi háttér folyamatos nyomonkövetése, és annak változásából adódó szükségszerű módosítások leprogramozása mellett. Bízunk benne, hogy a program használata nem csak a tervezőknek nyújt segítséget, hanem a magyar építőipari színvonal emeléséhez is hozzájárul.

Pataky Rita
okleveles építészmérnök,

Áts Árpád
okleveles építészmérnök

Birtalan Orsolya
okleveles építészmérnök

____________________________________________________________________________

1 A publikációban szereplő jogszabályi magyarázatok a szerzők saját szakmai értelmezését tükrözik, hiteles jogértelmezés tekintetében kizárólag a jogalkotó vagy a bíróságok joggyakorlata követendő.
2 A 305/2011-es Európai Parlament és Tanács rendelete eltörölte a korábban a gyártók által kiállított „Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat”-ot és a „Teljesítménynyilatkozat”-ot vezette be, amiben rendeltetést vagy felhasználási területet nem kell meghatározni, csak a termékjellemzőket megadni
3 305/2011/EU Európai Parlament és Tanács rendelete [1], 2 cikk 1. bekezdés
4 OTÉK [3] IV. Fejezet 50. § 3. bekezdés, valamint 305/2011/EU Európai Parlament és Tanács rendelete [1], I. melléklet
5 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet [12] 9. § 10. bekezdése alapján
6 A termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszereit tartalmazó alapdokumentum (pl.: hEn, ETA, NMÉ, lejártáig érvényes ÉME, ETA, vagy adott feltételek melletti nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány vagy magyar szabvány)
7 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet [2] 4. § 3. és 5. bekezdés

Forrás