Társadalmi 3D térképezés a TETA-val

Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését.

A gyermeknépesség eltartottsági rátája a lakosság életkor szerinti megoszlását fejezi ki számszerűen, a gyermekkorúak (0-14 év között) létszámát az aktív korúakéhoz (15-64 év között) viszonyítva. Értéke tulajdonképpen azt jelzi, hogy mekkora „terhet jelent” a munkavállalási korú népességnek a gyermekek eltartása. Ha például egy területen 18 gyermek, 72 aktív korú és 10 idős él, a gyermekeltartottsági ráta 18/72=0,25 (tehát 25%). Másként fogalmazva, átlagosan négy aktív korúra jut egy gyermek, ami fontos információ például a társadalmi ellátórendszerek „méretezése” szempontjából.

A főváros lakóterületei több mint 1 750 000 embernek adnak otthont. Beépítésük jellege szerint négy alaptípusba sorolhatók, amelyek korösszetétel szempontjából is eltérnek egymástól:

  • közel kétharmadukat kertvárosi, egy-kétszintes családi házas övezet foglalja el, ahol a teljes népességnek alig 28%-a lakik, viszont a gyermekkorú lakosságnak kb. 1/3-a;
  • hetedüket a szintén gyermekbarát zöldövezeti társasházas beépítési mód fedi le, az összlakosságból 14%-ot, a gyermeknépességből 16%-ot képviselve;
  • nagyjából egytizedükön lakótelepek találhatók, a teljes lakosság 34%-ával és ezzel összhangban a gyermekkorosztály 1/3-adával;
  • a lakóterületek másik egytizednyi részén pedig a belvárosi zárt beépítési típus jellemző, s annak ellenére, hogy a budapestiek 24%-a itt él, a gyermekeknek csak 18%-a ébred reggelente ilyen környezetben.

Társadalmi 3D térképünk Budapest két fenti mutatóját ábrázolja kombinált módon (2015. évi adatok alapján), 100*100 méteres területegységek függőleges kiterjesztésével: az oszlopok színe a beépítési módot jelöli, magasságuk pedig a gyermekeltartottsági rátával arányos.

A térképen jól látható, hogy a gyermekkorúak aránya a főváros zöldövezeti társasházas, illetve kertvárosi családi házas beépítésű részein a legmagasabb, nagyjából 25%. A belvárosi zárt és a lakótelepi beépítésű területeken pedig 17% körüli az átlagérték, vagyis egy gyermek eltartása hat aktív korúra hárul. Természetesen szélsőséges értékek is előfordulnak, látványosan kiemelkedő oszlopként megjelenve a térkép interaktív változatán, ami a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon keresztül érhető el.


A térkép felülnézeti látványa dél felől (a kinagyított részlet nézőpontját lila ikon jelöli)

A térkép felszíni látványa a Csepel-sziget északi része felől

 

Mindezek az adatok az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) származnak, ami főként települési szintű információkat tartalmaz, ám egyik nyilvános alkalmazásában, az Országos Fejlesztési Tervezést Támogató Rendszerben (TETA) városon belüli adatok is rendelkezésre állnak. Használatával lehetőség van a demográfiai és vagyoni helyzet, valamint a beépítési és intézmény-ellátottsági viszonyok lekérdezésére, térképi megjelenítésére és kombinált elemzésére is.

A TETA alapját a 20 000 főnél népesebb városainkra előállított 100*100 méteres négyzetháló jelenti, amelynek minden cellájára elérhetők a következő mutatók: beépítettség, gyermek- és időskorúak aránya, ingatlanár, jövedelmi viszonyok, népsűrűség és vásárlóerő. Az országosan egységes módszertan szerint képzett mutatókkal összehasonlíthatók akár különböző településrészek, vagy egymástól távolabb fekvő városaink is.

Forrás: TeIR