Példamutató klímakutató

Az elmúlt két-három év áttörést jelentett a passzívházak és alacsony energiafelhasználású házak terén Magyarországon is. Megvalósult több beruházás, ám igazi mérés, valódi kutatás hazánkban eddig nem zajlott. Eddig! A Gödöllői-dombságban fekvő Napraforgóházban ugyanis hosszú távú monitoring indult el. Az első megfigyelések eredményei pozitívak: az építészeti és épületgépészeti koncepció jól illeszkedik egymáshoz. Bár az épület időállandója alacsony, a hőkomfort mindig az optimális tartományban van, aktív hűtési és fűtési rendszer nélkül.

04

Apósomnak van egy telke itt a hegyen, és nagyon megtetszett ez a hely – kezd a történetbe József, akiben először föl sem merült az építkezés ötlete; egy régebbi házat szeretett volna a környéken, ám egy olyat sem talált, amely minden igényét kielégítené. „Egy kirándulás során erre tévedtünk, megláttuk ezt a telket, és azonnal tudtuk: ez az a hely, ahol az életünket folytatni szeretnénk! Mivel a fő szakterületem a környezettudományok, a klímavédelem, fel sem merülhetett, hogy ne energiatakarékos, környezettudatos házat építsünk, bár a passzívház, mint fogalom, ekkor még nem tudatosult bennem. Elindult az internetes kutatás, és rátaláltunk a Bauland Kft.-re, illetve a „legó” rendszerre, ami nemcsak végtelenül letisztult és könnyen összeépíthető, de költséghatékony is.

Egy passzívház megépítésének első lépése, még mielőtt a végleges tervrajzok a papírra vettetnek, a PHPP-számítás. Ezt először Benécs József gépészmérnök végezte el, de úgy döntöttem, hogy én is megtanulom a program kezelését, mert játszani szerettem volna azzal, hogy hová lehet esetleg még több szigetelést tenni, kisebb vagy nagyobb ablakokat beépíteni és így tovább. A passzívházon belül két iskola van ugyanis, az egyik szerint megengedett a rásegítő fűtés, a másik szerint az épületnek levegővel felfűthetőnek kell lennie. A miénk a második kategóriába esett, de a kétség még ekkor is élt bennünk: lehet-e hinni a PHPP-nek? Tényleg nem kell kémény, nem kell fűtés? Valóban nem kell…

Kalandjaink így is akadtak: a gyakorlat bebizonyította, néha még a legegyszerűbb dolgokat is el lehet rontani. Kissé elszámolták magukat a dicső mesterek, és az egyik ablaknyílás trapéz alakúra sikerült, öt centiméter eltéréssel. Miután ez kiderült, véstek… De a festők is eljátszották a bizalmat: az ablakok oldalára gyárilag ragasztott párazáró szalagok vakolhatók, és a tökéletes légzárás miatt nem is szabad őket leszedni. Véletlenül mégis találtunk szalagdarabot a kertben, ezután próbaképpen kibontottunk egy ablakot, és kiderült, sniccerrel levagdosták. Másnap a festők már nem itt dolgoztak, de mi kénytelenek voltunk a feleségemmel az összes szalagot visszaragasztgatni, az ablakokat újra beépíteni. Féltem is, hogy mi lesz a Blower-Door teszt (légtömörség- vizsgálat) eredménye, de szerencsére nagyon jó, 0,17-es lett (0,6 alatt passzívház), ami mindmáig Magyarország második legjobb eredménye.”

A tavasszal érkezett baba miatt mégiscsak biztosították az utólagos fűtés lehetőségét: a nagy házat két darab Adax infrapanel fűti.

Az építtetők régi ismerőseim, akik talán szakmájuknak is köszönhetően már a tervezés előtt komolyan feltérképezték a passzívházépítés minden területét. A kiválasztott építési rendszer elemeit felhasználva mondhatni „gyerekjáték” volt a tervezés. Mindvégig a passzívházak legalapvetőbb kritériumait szem előtt tartva folyt a tervezés, hogy valóban „ne lehessen elrontani”. Először nyílt lehetőségem passzívház tervezésére, ennek során sok értékes tapasztalattal gazdagodtam – előzőleg építész munkatársként társasházak, önálló tervezőként családi házak tervezésével foglalkoztam. Azóta két pici gyermek édesanyjaként „praktizálok”. banhegyesi orsolya
Bánhegyesi Orsolya
építész

A műegyetem egyik doktorandusz hallgatója erről a házról írja a disszertációját, így a kinti és a benti levegő páratartalma és hőmérséklete, a falak hőmérséklete és a fényviszony folyamatos mérés alatt állnak.

tervezői gondolatok

Passzívházat két céllal tervezhetünk: koncentrálhatunk a szoláris nyereségre, vagy a hőveszteség minimálisra redukálására, vagyis hogy minél több és nagyobb ablakot kap a déli oldal, vagy inkább kisebbeket és több szigetelést alkalmazunk. Az első variációnál nagyon világos és barátságos épületet kapunk, ahol télen kellemes a hőmérséklet, ám a nyári túlmelegedés gondot okoz (komoly árnyékolás kell!); ha a klímaváltozás egyre fokozódó hatásait is figyelembe vesszük, akkor inkább a szigetelést kell optimalizálnunk. A közép-európai klimatikus viszonyok mellett a hideg és a meleg ellen is védekezni kell, ezért az ablakok kiválasztásának a szempontja az volt, hogy a szoláris nyereség ne legyen túl nagy, viszont jobban szigeteljenek. Szintén ez a nézet vezetett az egyszerű és kompakt épületformához: a hűtött-fűtött térfogat és a hőveszteségi felület aránya a kockánál a legjobb, ezért terveztünk egyemeletes, doboz formájú házat.

a tulajdonos

„Dániában jártam egy ösztöndíjjal, mint régészhallgató – meséli Feiler József –, ahol fel kellett vennem egy második tantárgyat, ez volt a „környezeti kérdések”. Mindez annyira megtetszett, hogy miután hazajöttem, másoddiplomás képzésre jelentkeztem a Közép-Európai Egyetem környezettudományok szakára. Ennek elvégzése után egyenes út vezetett a minisztériumba, ahol 2007-2008-ban kidolgoztuk a Zöld Beruházási Rendszert, majd az ombudsmani hivatalban dolgoztam, tanítottam a műegyetemen, jelenleg ismét klímapolitikával foglalkozom. Mint klímakutató, a jövőt a passzívházakban látom.”

szemlélet

„Az energiatudatosság nálam szakmai ártalom: a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia kidolgozásakor döbbentett meg az adat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyven százalékáért az épületeink a felelősek. Sürgősen változtatni kell tehát az építészeti módszereinken, amit egyébként az Európai Unió egyik direktívája is előír: 2020-tól már hazánkban is csak passzívházakat lehet építeni. Egy ház megépítése igen nagy beruházás, élettartama pedig hatvan–száz év, nagyon nem mindegy tehát, mennyire értékálló és környezettudatos épületeket emelünk!”

adatlap

Hasznos alapterület: 141 m2
Lemezalap (20 cm Neopor EPSx) U=0,131 W/(m2K)
Északi fal (30+5 cm Neopor EPS) U=0,088 W/(m2K)
Falak (20+5 cm Neopor EPS) U=0,124 W/(m2K)
Födém (35+X cm Neopor EPS) U=0,072 W/(m2K)
Ablakok: Actual Matrix Hybrid 85
Ug=0,4 v. 0,5 W/(m2K) Uk=0,93 W/(m2K)
g=0,37 v. 0,5
Összesített üvegfelület: 7,9 m2, ebből délre néz 12,2 m2

gépészet

A gépészet megtervezésénél a fő szempont az egyszerűségre való törekvés volt: minek egy passzívházba erőműnyi berendezés, hiszen a passzívház éppen attól passzívház, hogy a lehető legegyszerűbben fűthető, szellőztethető! A Helios kompakt hőcserélő szellőztető berendezés hatékonyságának titka, hogy a bejövő levegőt a földben egy százméteres csőben cirkuláló folyadék melegíti elő. Ezzel párhuzamosan egy kínai gyártmányú levegős hőszivattyú működik, amely leginkább egy hagyományos légkondícionáló berendezésre hasonlít, ám az áramfogyasztása kevesebb a felénél. A ház havi villanyszámlája éves átlagban huszonötezer forint, ennek körülbelül felét teszi ki a hűtés–fűtés–melegvíz-előállítás.

Forrás