Nőtt tavaly a megújítható energiaforrások részaránya a német áramtermelésben

Tovább nőtt tavaly a megújítható energiaforrások részaránya a német áramtermelésben, igaz, a széntüzelésű erőműveké is, miközben a földgázé jelentős mértékben csökkent – közölte kedden a német BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) szövetségi energia- és vízgazdálkodási szervezet.

Tavaly tovább nőtt a megújítható energiaforrások részaránya a német áramtermelésben: a 2012-es 22,8 százalékról 23,4 százalékra emelkedett. Miközben a napenergiás áramtermelés 7 százalékos növekedéssel újabb csúcsot állított be, a szélturbinás áramtermelés időjárási okok miatt 3,5 százalékkal csökkent.
szélenergia részaránya így 7,9 százalékra csökkent 8,0 százalékról, a biomasszarészaránya 6,8 százalékra emelkedett 6,3 százalékról, a napelemes áramtermelésé 4,5 százalékra nőtt 4,2-ről, miközben a vízenergiás áramtermelésé 3,4 százalékra csökkent 3,5 százalékról, a kommunális hulladéké pedig 0,8 százalékon maradt.
Tavaly tovább csökkent a földgáz részaránya a német áramtermelésben: a 2012-es 12,1 százalék után 10,5 százalékot tett ki. A hőenergiát és áramot egyaránt termelő kapcsolt (kogenerációs) erőművekben a gázfelhasználás az év első tíz hónapjában 13 százalékkal csökkent, a kizárólag áramot termelő erőművekben pedig 33,6 százalékkal.
Az atomenergia részaránya 15,4 százalékra csökkent 2013-ban az előző évi 15,8 százalékról.
kőszén tüzelésű erőművek 19,7 százalékkal járultak hozzá a németországi áramtermeléshez tavaly az előző évi 18,5 százalék után. A legnagyobb részaránya a német áramtermelésnek változatlanul a barnaszén tüzelésű erőműveknek van, részarányuk 25,8 százalékra emelkedett tavaly a 2012-es 25,5 százalékról.
Németország tavaly 33 milliárd kilowattóra elektromos áramot exportált a környező országokba, míg 2012-ben 23 milliárd kilowattórát. A német áram legnagyobb felvevőpiaca Hollandia volt, bár az átvett áram jelentős részét Nagy-Britanniába és Belgiumba exportálta tovább.
A BDEW vezérigazgatója Hildegard Müller az előttünk áló év legnagyobb energiapolitikai kihívása németországi és uniós szinten egyaránt, hogy a költséghatékonyság elvének alkalmazása a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében is ugyanolyan jelentőségre tegyen szert mint a megújítható energiaforrások kiaknázásának támogatásában. A szén-dioxid kibocsátás csökkentésének költségeit nem kizárólag az áramfogyasztókra kellene terhelni, hanem figyelembe kellene venni a hőenergia piac és a közlekedés által kínált lehetőségeket is – mutatott rá.

Forrás: mti