Közel egymillió magyar háztartás energiaszegény

Az energiaszegénységre a következő meghatározást szokták a leggyakrabban használni: az a háztartás tekinthető energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül.

A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800.000 háztartás tekinthető energiaszegénynek. A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszűntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek.

A téli fűtésszezon sokak számára jelent komoly anyagi terhet, Magyarországon ugyanis a többség rosszul szigetelt háztartásban lakik (a családi házaknak csupán 23 százaléka megfelelően szigetelt). Márpedig ha rossz a szigetelés többet kell fűteni, még kevésbé lesz pénz a szigetelésre, így 2011-ben a lakosság 10,7 százaléka nem tudta kifűteni az otthonát. Bár nem ezt várnánk, de e kérdésben a saját tulajdonú, tehermentes lakásoknál a legrosszabb a helyzet, és csak ezt követik a szociális bérlakások, a jelzáloghiteles lakások, és a piaci bérletben élők.

Az Energiaklub kutatása is megállapította, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a nagycsaládosokat, hanem sokkal inkább az egyedülállókat sújtja ez a probléma, és jellemzően nem a panellakásokban, hanem a községekben, családi házakban élő háztartásokat.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások az energiaárak miatt más típusú energiaforrásokra tértek.

Az energiahatékonyság és a szegénység összefügg

Az energiahatékonyság és a szegénység összefügg.

A lakosság 70 százaléka – elsősorban a tudatlanság miatt – mindent eléget, ezzel magát és a környezetét súlyos egészségügyi következményeknek kitéve. Mindazonáltal a 2011-es adatok alapján 917.000 háztartás volt, amely tűzifa, szén, fűtőolajjal fűtött. A téli hideg időjárás közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy a költséghatékonyság javítása, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: felmérések alapján a magyar lakosság 30 százaléka párás, penészes lakásban lakik.  Ezért ha már szigetelünk, válasszunk olyan megoldást, ami az elvárt szigetelési minőség mellett, tekintettel a fűtési metódusokra („mindent eléget”), tűzbiztonságban is a maximumot nyújtja, illetve egyéb problémák – pl. zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is alkalmas.

A természetes alapanyagú kőzetgyapot hőszigetelés nem pusztán kiváló hőszigetelő képességű, szálas szerkezetének köszönhetően kiváló hangszigetelő képességgel bír, és páraáteresztő képességének köszönhetően az egyik legalkalmasabb anyag az épületek hőszigetelésére. A kőzetgyapot hőszigetelés – az akár nyílt lángú és „egzotikus alapanyagú” fűtésű – épületek tűzvédelmét is segíti, mivel nem éghető, hő hatására nem füstöt, és megakadályozza a tűz terjedését.

Orbánék újabb antizöld pofonja

Orbánék újabb antizöld pofonja

Tényleg elveszi a kormány a magyar otthonoktól a rezsicsökkentő felújítások forrásait. A magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós forrásokból. A Kormány november végi határozatban rögzítette, hogy a lakosság számára csak visszatérítendő támogatások, azaz hitel formájában biztosít a jövőben forrásokat energiahatékonysági beruházásokra.

Forrás