Kezdődik a visszaszámlálás

A hat hét múlva kezdődő történelmi jelentőségű párizsi éghajlatvédelmi csúcs résztvevői az egyezmény aláírása előtti utolsó szakmai egyeztetéshez ültek össze Bonnban.

Fotó: cop21.gouv.fr

A 2015. október 19-23. között létrejövő megállapodás a globális éghajlatvédelmi egyezmény szakmai megalapozásának utolsó lényegi momentuma lesz.

„A nyilvánosság szintjén, a különböző kormányzati, civil és vállalati szereplők jelenlétével fokozott figyelem irányul az ENSZ éghajlatvédelmi tárgyalásokra, ugyanakkor a tárgyalóasztalnál még mindig nagyon lassú az előrelépés. Világos, hogy még nagyon sok munka áll előttünk, hogy eljussunk az igazságos, ambiciózus és változást hozó éghajlatvédelmi egyezményhez. A Bonnban zajló tárgyalások végeztével a jelenleginél sokkal erőteljesebb tervezettel kell rendelkeznünk. A legfontosabb előrelépés a méltányos teherviselés és az ambiciózus célok területén szükséges ” – mondta el Samantha Smith, a WWF Globális Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Tasneem Essop a WWF delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy a Bonnban zajló tárgyalások végén olyan tervezettel kell rendelkeznünk, amely egyrészt figyelembe veszi a technológiai fejlődést, másrészt pedig egy egyre ambiciózusabb globális éghajlatvédelmi politikának az alapját jelenti, vagyis a megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:
Egyértelmű vállalásokat arra vonatkozóan, hogy az Éghajlatvédelmi Zöld Alapot a jelenlegi százmilliárd dolláros alap szintről 2020-ig fokozatosan finanszírozni kell.
A megállapodásnak következetesen érvényesítenie kell az egyenlőség és a méltányosság elvét, hiszen az ipari forradalom óta zajló üvegházhatású gázkibocsátás többségéért nem a fejlődő országok a felelősek.
Átlátható értékelő-rendszerre van szükség, amely alkalmas arra, hogy a nemzeti vállalásokat folyamatosan felülvizsgálja. Egy állandóan működő nemzetközi mechanizmust, amely képes kezelni az éghajlatváltozás által okozott veszteségeket és károkat.
Egy erős globális alkalmazkodási cél elfogadása, amely segít azon országok és sérülékeny csoportok alkalmazkodásában, akik már ma is a legnagyobb károkat szenvedik el.

„A tudományos álláspont értelmében ahhoz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 1,5 – 2 Celsius fok alatt maradjon, az üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését már 2020 előtt meg kell kezdeni” – figyelmeztetett Essop.

A jelenlegi tervezet már most is tartalmaz néhány elemet a 2020 előtti időszak feladatait tekintve, tette hozzá: „El kell mozdulnunk az éghajlatvédelem irányába úgy, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát és még több erőfeszítést teszünk az energiahatékonyság területén, illetve, megváltoztatjuk a földhasználati formákat.”

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője kommentárjában a szénenergia kivezetésének fontosságát hangsúlyozta: „Mind globálisan, mind hazánkban elengedhetetlen az éghajlatváltozást leginkább okozó szénenergia szerepének visszaszorítására. Nem elfogadható, hogy az éghajlatunkra, az egészségünkre, az ivóvizekre és a természetre is legkárosabb szénerőművek és szénbányák építése, korszerűsítése és bővítése finanszírozást kapjon. Nem elfogadható, hogy a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben virágzó technológiákba öljünk tovább pénzügyi forrásokat.”

Forrás