Ismét módosul az Eljárási kódex, fókuszban az energiahatékonyság

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelés miatt ismételten módosította a Kormány a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A jelenlegi módosítások az Európai Unió által is preferált környezettudatos energiagazdálkodás révén az energiahatékony épületek számának növelését (majd kizárólag ilyen épületek létesítését kötelezővé tevő) célzó szabályozások, melyek a jelenleginél sokkal komolyabb, hatékonyabb előírások, az energiahatékonyabb épületek építését, illetve megvalósításuk hatósági ellenőrzését, számonkérését tekintve.
Magyar Közlöny: 2015. évi 127. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosította: 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. január 1.

1.
A cél: 2020. december 31-e után már csak energiatakarékos épületek épüljenek

A Kormány hazánk Európai Uniós tagságából fakadóan, ismét jogszabály módosítás hajtott végre az építésügyet érintően. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Eljárási kódex) érintő módosítás arra irányul, hogy az Uniós normáknak megfelelve, a jövőben épülő épületek már közel nulla, vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületek legyenek. Az energiahatékonyságot célzó szigorúbb előírások kötelező alkalmazásáig átmeneti időszakot határozott meg a Kormány, mely időszakban épülő új és nem közel nulla energetikai hatékonyságú épületeket, a régi előírások alapján, 2020. december 31-ig még be lehet fejezni, fel lehet építeni és használatba venni. E határnap után azonban az épület energetikai jellemzői csak közel nulla energiaigényűek lehetnek, tehát a megadott határnapig be nem fejezett, használatba nem vett épületeket ezután át kell alakítani az energiaigény tekintetében. Ez a határnap a különböző hatóságok használatára szánt épületeknél korábbi, 2018. december 31. napban került meghatározásra. A leírt szabályoknak a 2015. december 31. napja után engedélyezésre benyújtott új és nem közel nulla energetikai hatékonyságú épületeknek kell megfelelni, amennyiben az épület az energetikai jellemzők meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá esik.

Az Eljárási kódex módosítása után a fenti feltételek fennállása esetén a hatóság határozatának kötelező tartalmi eleme, hogy mely időpontig kell, illetve lehet az épületet a régi energetikai szabályok szerint használatbavételre alkalmas állapotban kialakítani, és arra használatbavételi engedélyt, vagy tudomásulvételt igazoló okiratot beszerezni. A határozat rögzít egy figyelmeztetést is, hogy az előírt határidő elmulasztása esetén milyen kötelezettségnek (energiahatékonyságot növelő átalakítás) kell majd építtetőnek megfelelnie [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (4) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (6) bek. i) pont; 262/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 1. §].

2.
Már a használatbavétel előtt szükséges az épület energetikai megfelelősségének igazolása

2016. január 1-jétől követően jelentős változás lesz az épületek használatbavételi eljárásainál, hogy az energetikai tanúsítványt, már az engedélyezési, vagy a tudomásulvételi eljárás megindítása előtt be kell szereznie építtetőnek (az OÉNY rendszerben kell kiállítatnia). A különbség a hatályba lépő szabályozás és a jelenlegi között szembetűnő. Először is már az engedélyezési eljárás megindítása előtt meg kell, legyen az energetikai tanúsítvány. Ez jelenleg nem feltétele a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításának, sőt lefolytatásának sem. Ez azt jelentette, hogy engedélyezési eljárás végén a hatóság döntésben kötelezte az építtetőt a tanúsítvány OÉNY rendszerbe történő feltöltésére, ha az nem történt meg az eljárás megkezdéséig, vagy az alatt. Másodszor ez idáig a használatbavételt tudomásul vevő eljárásban nem rendelkezett az Eljárási kódex az energetikai tanúsítvány feltöltésének kérdéséről, most viszont ezen eljárás elindításakor is (bejelentéskor) szintén beszerzendő az energetikai tanúsítvány, melynek meglétét a hatóság az eljárás során köteles vizsgálni. Olyannyira kötelező tartalmi elemmé válik az energetikai tanúsítvány, hogy annak az eljárás befejezéséig meglévő hiánya a használatbavételi engedély elutasítását, vagy a tudomásulvétel megtagadásának és a használat megtiltásának jogkövetkezményét vonja maga után. Ez jelentős szigorítás a korábbi előírásokhoz képest, a jogszabály az energiahatékonyság (megfelelősség) kérdését a használatbavételkor vizsgálandó legfontosabb szempontok közé emelte.

Természetesen az energetikai tanúsítvány kiállításának kötelezettsége csak azon épületekhez kapcsolódik, amelyeknél az erre vonatkozó külön jogszabály ezt előírja (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet), így értelemszerűen, ahol nincs szükség ilyen okirat beszerzésére, annál az épületnél a használatbavételi eljárás a korábbiakhoz hasonlóan kerül lefolytatásra.

A jogszabály módosítása kitér a meglévő épületek bővítésre is, abban az esetben, ha a bővítés meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100 %-át. Ilyen jellegű építési engedély köteles bővítésnél a használatbavételi eljárás során nem energetikai tanúsítványt kell mellékelni a benyújtandó kérelemhez, hanem energetikai számítást, mely igazolja a kialakított épület energetikai megfelelősségét, mely megfelel a külön miniszteri rendeletben (az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24) TNM rendelet) foglalt követelményeknek. Meglévő épületek bővítése esetén tehát a használatbavétel előtt (csakúgy, mint új épületek esetén, az energetikai tanúsítvány), már szükséges, de nem elégséges dokumentáció az igazoló energetikai számítás [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (8) bek. d) pont, és (8a) bek.  40. § (3) bek. d) pont, és (5) bek. 54.§ (1c) bek., (3a) bek. f) pont, és (6) bek ; 262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 5-6. és 8. §].

Utolsó frissítés: 2015. szeptember 25. péntek, 09:44

Közzétéve: 2015. szeptember 25. péntek, 09:44

Szerző: Baksa Lajos

Forrás