Hatékonysággal a tartós rezsicsökkentésért!

ente 40 ezer épületenergetikai célú lakásfejlesztés 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb kkv-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport és összesen 40 ezer új munkahely – ezt várhatjuk a Hazai Hatékonyság című programtól, amelynek kormányzati megvalósítására tesz javaslatot öt építőipari és energetikai hazai szakmai szervezet: a MEHI, a MÉASZ, a MÉSZ, a MEPS, és a HUGBC.

Az energiahatékonysági beruházásokat a 2014-2020 közötti EU-s forrásokból és fejlesztési és kereskedelmi banki forrásokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból valósíthatnák meg a lakossági, vállalati és önkormányzati pályázók, adóforintok nélkül. A támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig önrész nélküli kedvezményes hitel formájában lenne elérhető, egy központi hatékonysági alapon keresztül. A hitelek visszafizetését a fejlesztésekkel elért energia-megtakarítás finanszírozná. A Hazai Hatékonyság 7 év alatt 66 százaléknyi piaci forrás bevonásával 1260 milliárd forint bevonását javasolja az épületenergetikai fejlesztések szolgálatába. A Hazai Hatékonyság programban javasolt 33 százaléknyi, azaz 420 milliárdos uniós támogatási összeg a teljes uniós forrás mindössze 6,7 százaléka.

Óriási az igény az energiahatékonysági beruházások támogatására

Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége, hisz rengeteg olyan gazdaságos beruházás végezhető el ezen a téren, ami ma a tőkehiány miatt nem valósul meg. Házaink az utcát fűtik, a gépeink falják az áramot, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki. Az energiahatékonyságban – így különösen az épületenergetikában – meglévő hatékonysági potenciál hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem elsősorban versenyképességi kérdés.

Az elmúlt évek tapasztalata szerint óriási igény van az energiahatékonysági fejlesztésekre, mert az emberek tudják, hogy szigeteléssel, kazáncserével, ablakcserével jelentősen csökkenthetők a rezsiköltségek, amelyek ma egy átlagos háztartás költségeinek 16 százalékát teszik ki. Egy korábbi felmérés szerint alakosság egynegyede korszerűsítene a következő 3 évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források egy-két nap alatt kiapadtak. Az épületenergetikai fejlesztések egyik legnagyobb gátját így a forráshiány jelenti.

Vissza nem térítendő EU-forrás, önfinanszírozó hitellel kombinálva

A Hazai Hatékonyság program adófizetői források felhasználása nélkül kínál lehetőséget jelentős épületenergetikai célú fejlesztésekre.
A pályázók uniós forrásból származó, vissza nem térítendő és az ÁFA mértékét meghaladó támogatási részhez jutnak. Egy adott projektnél ezt egészíti ki egy olyan fejlesztési vagy beruházási hitel, amelynek törlesztőrészlete (változatlan fogyasztási szokások mellett) kifizethető az elért energia megtakarításból. Ezáltal az energiahatékonysági beruházások a megtakarított energia árában termelik ki a finanszírozás költségeit.

A Hazai Hatékonyság szerint évi 60 milliárd forint jutna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül:

• Évi 20 Mrd Ft a KEHOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében lakossági célú, meghatározott mértékű energia megtakarítást kiváltó lakásfelújításokra, energiahatékony új épületek építésére, tanúsítások és szaktanácsadás támogatására.

• Évi 20 Mrd Ft a GINOP-ból, a Hazai Hatékonyság keretében vállalkozások telephelyfejlesztéssel összefüggő energiahatékonysági beruházásaira, vállalati energiahatékonysági auditokra, a fejlesztést orientáló szaktanácsadásra, továbbá egy Energiahatékonysági Széchenyi kártya bevezetésére, egyszerű kisvállalkozói projektekre.

• Évi 20Mrd Ft a TOP és VEKOP programokból a Hazai Hatékonyság keretében komplex felújításokra, energiahatékony új épületekre, társadalmi mobilitást szolgáló energiahatékony bérlakásokra valamint felmérési programok és auditok megvalósítására.

Beruházási minőség és gazdaságfehérítés egyben

Az építőanyag gyártók, és a kivitelezői értéklánc versenyképességét egyaránt erősíti a beépített termékekre és a kivitelezésre a programban javasolt számlaadási kötelezettség. Ez a megoldás a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat.

A Hazai Hatékonyság keretében végrehajtott beruházások minősége kulcsfontosságú, hiszen az igénybe vett banki forrás az elért megtakarításból kerülne kifizetésre. Ezért a program alkotói javasolják, hogy pályázni csak műszakilag igazoltan megfelelő termékek beépítésével lehessen, továbbá a konstrukciókban elő legyen írva a műszaki ellenőr bevonása és teljesítésigazolása is.  A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek. Az 5-10 éves futamidőkkel, változatlan fogyasztási szokások mentén a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségekből.

A Hazai Hatékonyság rezsicsökkentési és nemzetgazdasági hatásai

A Hazai Hatékonyság program az uniós források mindössze 6 százalékát igényelné. Ezt fejlesztési és kereskedelmi banki források által nyújtott hitelkeretek háromszorozzák meg, így 7 év alatt a források kétharmadát adó piaci forrásokkal együtt összesen 1260 Mrd forint juthat energiahatékonysági fejlesztésekre. A források egy központi „Hazai Hatékonysági Alap”-ból kiszámíthatóan és rendszeresen kerülnének kihelyezésre, egyszerű és átlátható feltételekkel.

• A program eredményeként 40 ezer új munkahely jöhetne létre – nagyrészt az építésgazdaságban.

• A Hazai Hatékonyság révén évi 40.000 lakás épületenergetikai fejlesztése válik lehetségessé és a középületek 4 százaléka is megújulhatna.

• A költségvetés a Hazai Hatékonyságnak köszönhetően a következő 7 évben egyre növekvő, évi átlag 70 milliárd forintos többlettel számolhatna, mivel a megnövekedett foglalkoztatásból és gazdasági aktivitásból származó többletbevételek bőven ellensúlyozzák az alacsonyabb energiafogyasztás áfa-hatását.

Forrás