Ez a valódi rezsicsökkentés

Képzeljen el egy meleg lakást gázszámla nélkül, télen. Képzelje el, hogy kihúzhatja magát: én már a töredékére csökkentettem a széndioxid-kibocsátásom! Ez nem zöldpárti utópia: a jól megtervezett passzívházakban a hagyományoshoz képest töredéknyi mennyiségű áram fogyasztásával lehet biztosítani a kellemes, egyenletes hőmérsékletet.

http://index.indavideo.hu/video/passzivhaz_1

Ugye Önnek is vagyonokba kerül a lakása fűtése? A XIII. kerületbenegy olyan bérház épül, ahol egy ötvennégyzetméteres lakást évi tizenötezer forintból lehet kellemesen hűteni-fűteni? Egy ún. passzív házról van szó. A passzív itt valami jó dolgot jelent. A passzív házak energiaigénye minimális, egy hagyományos épület energiafelhasználásából tizenöt passzívházat be lehetne fűteni.

Mitől passzív a passzívház?

Csak azokat a házakat nevezhetjük passzívháznak, amelyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet energiatakarékos épületekre alkalmazott minősítési rendszerének. Az épületek a jó hőszigetelés miatt nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. A minősítés egyik kritériuma az, hogy egy négyzetméternyi lakófelület befűtése egy fűtési szezonban nem igényelhet több mint 15 kilowattóra energiát. (A magyar házak körülbelül 200 kilowattórát fogyasztanak évente négyzetméterenként). Az első passzívházat 1990-ben építették Darmstadtban, azóta leginkább Németországban, Ausztriában, Svájcban, valamint a skandináv országokban nőtt meg a környezettudatos épületek száma.

A fűtéshez szükséges kevés energiát általában elektromos árammal működő műszaki berendezésekből, illetve föld hőjéből, és az épületben tartózkodó emberek által kisugárzott hőből nyerik.

Vigyázni kell az energiára

A szigetelés annyira jó, hogy a benti hőből alig szivárog el néhány kilojoule energia. Passzív családi házakban élők elmondása szerint bármilyen alacsony is a kinti hőmérséklet, nincs szükség a ház fűtésére, amikor legalább napi 6 órát süt a nap. A leghidegebb téli időszakokban egy családi ház számára a teljes fűtési szezon kihozható körülbelül harmincezer forintból.

A belső levegőminőség állandóan kellemes, a friss levegőt egy légcserélő gép biztosítja, az egyenletes hőmérséklet pedig akár szobánként is szabályozható.

Ennek azonban ára van: a falak 50 cm vastagok, az ablakok üvegezése háromrétegű. A szellőztetés jelenetős hőveszteséget okoz, ezért általában a fűtési szezonban nem is élnek vele. De a közvélekedéssel ellentétben az épületek minden szempontból megfelelnek egy normál „otthon” elvárásainak, és kinézetre sem szörnyek – kívülről alig megkülönböztethetőek a hagyományos típustól.

Lassú szemléletváltás

Az energiahatékony technológia korántsem újkeletű, a világ fejlettebb részén már több mint 20 éve alkalmazzák. Németország és Ausztria igazi passzívház-nagyhatalom, Burgenlandban már egy teljes önnfenntartó város is létezik. Magyarországon ezzel szemben ma még csak néhány tucat ilyen épület van, és a technológia lassan terjed.

A kezdeti bekerülési költség miatt fanyalognak a beruházók: passzív házak beruházási költsége 15-20 százalékkal magasabb, mint a hagyományos épületek esetében. Viszont ha felépül a ház, a rezsiköltségen nagyon sokat lehet spórolni, egyes felmérések szerint akár 80-90 százalékkal kevesebb lehet a fenntartási költség.

Arról nem is beszélve, hogy a passzív házak még 15 év múlva is piacképesek lesznek – nem úgy, mint a hagyományos, egyre emelkedő energiaárak miatt értéküket vesztő hagyományos házak. Bár egy már meglévő házat passzív házzá alakítani nem olcsó mulatság, alacsony energiás épületté viszonylag könnyen átalakítható.

Passzív bérház

Ha egyszer felpörög a lakáspiac, a kifejezetten bérbeadásra épülő társasházi lakások építése is jó beruházás lesz. A bérlemények magasabb fix bérleti díjjal adhatók ki, amely gyors megtérülést hoz a tulajdonosoknak, mert a bérlők hajlandóak megfizetni a magasabb bérleti díjat a lehető legalacsonyabb rezsi miatt.

Passzív házak építésével csökkenne az energiafüggőség és a szén-dioxid kibocsátás is. A hosszú távú cél egy olyan épülettípus elterjedése, ami energiaszükségletit kizárólag önmaga képes fedezni. Az Európai Unió előírása szerint 2020-tól az unió területén már csak passzívházak épülhetnek – de jobb lenne az energiahatékony passzívház technológiát előbb bevezetni, mint utóbb.

A XIII. kerületi próbálkozás ígéretes, de egyelőre szinte egyedül áll a magyar piacon. Viszont, ha az állam továbbra is a lakáspiac mesterséges felélénkítésén gondolkozik, talán érdemes volna figyelmébe ajánlani a passzívház-technológiát. Nem a legolcsóbb út, de az ócsai kolónia sem az, vagy a stadionépítési program. És ez volna a valódi, a fenntartható rezsicsökkentés.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/07/22/ez_a_valodi_rezsicsokkentes/