Energiahatékonyságot Magyarországnak! – Szakmai szervezetek javaslatai az Energiahatékonysági Világnap alkalmából az EU-s energiahatékonysági források felhasználására

2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ez az összeg – kibővítve további hazai forrásokkal – akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb vállalkozások, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett. Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című javaslatcsomag működő energiahatékonysági programokat és alternatívákat mutat be – vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására két szakmai szervezet, a MEHI és a HuGBC tollából.

Mennyi pénz lesz energiahatékonyságra 2015 és 2020 között?

A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd Forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 Mrd Forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

Mit támogassunk?

Lakossági beruházások

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában. Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig. Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60%-át.

Javasoljuk ezért, hogy a jövő támogatási rendszere:

  • Minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;
  • Ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;
  • Ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;
  • Kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást;
  • Legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;
  • A pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;
  • Tegyük lehetővé, hogy az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;
  • A vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra;
  • Hozzon létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

Vállalati beruházások

A vállalati energiahatékonysági beruházások megtakarítási potenciálja nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős, de eddig kevéssé sikerült ezekre a vállalatok figyelmét ráirányítani. Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok számára túl hosszúak a megtérülési idők, másrészt, hogy gyakran alacsony a teljes megtakarítható költség vállalat összes költségéhez képest, ill. nem megoldott a finanszírozás. Ezen akadályok leküzdésében sokat segíthet az új pályázati rendszer, különösen, ha az alábbi javaslatokat is figyelembe veszik:

  • Támogassuk a vállalati energiafogyasztás-mérési és menedzsment-rendszerek, valamint energiatudatossági képzések bevezetését;
  • Támogassuk a KKV-k energia-auditját;
  • Standardizált energiahatékonysági beruházás-típusokat alakítsunk ki, ezzel könnyítve a döntéshozatalt, az elbírálást és a finanszírozását;
  • Támogassuk az innovatív, Magyarországon még nem alkalmazott energiahatékonysági technológiák, termékek, megoldások felhasználását;
  • A vállalati beszerzések támogatásánál segítsük a leginkább energiahatékony eszközök beszerzését;
  • Energiahatékonysági garancia-alappal segítsük a bankok és ESCO-k energiahatékonysági hitelezési tevékenységét, és dolgozzunk ki bankközi irányelveket az energiahatékonysági beruházások hitelbírálatára;
  • Hozzuk be Magyarországra az EBRD KKV-energiahatékonysági hitelprogramját, amely már minden közép-európai országban elérhető.

Középületek Energiahatékonysága

A középületeknek is jelentős források jutnak az új rendszerben, és örömteli, hogy tovább folytatódhat az iskolák, kórházak, kulturális intézmények és egyéb középületek megújulása. Fontos megelőzni azt, hogy a beruházásokat ne árazzák túl, illetve hogy a felújított épületek üzemeltetői és használói is érdekeltek legyenek az energiatakarékos megoldások napi alkalmazásában. Ezért azt javasoljuk, hogy:

  • Tegyük érdekeltté az épületek használóit, üzemeltetőit abban, hogy a felújított épület hatékonyan működjön, például munkavállalói prémiumokkal, illetve azzal, hogy az állam garantálja, hogy nem vonja el a megtakarított rezsiköltségeket az intézménytől.
  • Kerüljük a 100%-os vissza nem térítendő támogatásos pályázatokat, ezek nagyban rontják a beruházások hatékonyságát.
  • Az energiahatékonysági szempontokat építsük be minden középület-felújítási kiírásba, az energiafogyasztást minden beruházásnál monitorozzuk.
  • Szülessen olyan Energy Performance Contracting (EPC)-alapú felújítási program, ahol az állam akkor ad támogatást, ha a fenntartó és a beruházó már megkötötte az EPC-szerződést.

A pályázati rendszer átalakítása

Szükségesnek látjuk a pályázati rendszer átalakítását is, részben azért, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni tudjuk, illetve azért, hogy biztosítsuk a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását. Ezért javasoljuk, hogy:

  • Hozzunk létre Energiahatékonysági Alapot, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.
  • A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni.
  • Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.
  • Tervezzük meg a pályázati rendszer építőanyag-igényét, a pályázati rendszer segítse a jó minőségű hazai termékek térnyerését, a hazai építőanyag-ipar megerősödését

Egyéb, nem támogatási jellegű intézkedések

A pénz nem minden, a mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Főbb javaslataink:

  • Alakítsuk át úgy a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek.
  • Az energiacímkéket tegyük kötelezővé a lakáshirdetésekben.
  • Mielőbb szülessen meg a közel-nulla épületenergetikai követelményszint részletes meghatározása, és hozzuk előre a már meglevő épületenergetikai standardok bevezetését.

Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! letölthető itt:

Forrás: MEHI