Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a mai klíma megvédéséhez szükséges kibocsátás-csökkentés felét a hatékonyabb energiafelhasználásnak kell adnia.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértékű megváltozásának megelőzéséhez négy fő intézkedésre van szükség. Ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése. Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetőség – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Az IEA júniusban adta ki az évente megjelenő „World Energy Outlook” különkiadását,[1] amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghőmérséklet ne nőjön 2 C° fölé. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértékű. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezhető az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások két harmada az energiatermelés és – felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 C° alatt, hogyha ezen e téren jelentős beruházásokra kerül sor. A legfontosabb, és legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági fűtésben és áramhasználatban. Ez a terület a szükséges összes kibocsátás-csökkentés majd felét adja

A további három javasolt intézkedés: a legszennyezőbb szénerőmű-típusok építésének betiltása, az olaj- és földgáz-termelés során elszökő metán visszafogása, és  a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése. Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 C°-ért” forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többlet-terhet az államoknak. Mi több, segítik a gazdasági válságból való kilábalást.

„A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök”. mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”

Forrás