Az új közbeszerzési törvény fontosabb rendelkezései

2015. november 1-jén lépett hatályba az új közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, a továbbiakban: Kbt.), amely felváltotta a korábbi közbeszerzésekre vonatkozó törvényt és ezzel egyidejűleg számos, az új Kbt.-hez kapcsolódó kormányrendelet is megjelent.

ÚJDONSÁGOK

Az új Kbt. a közbeszerzési eljárások fajtáit kis mértékben módosította, ugyanis az eddigi eljárások mellett egy új eljárásfajta alkalmazására is lehetőséget nyújt.

Az innovációs partnerség egy olyan speciális, nyilvános felhívással induló többszakaszos, tárgyalási elemeket is tartalmazó eljárásforma, amelynek eredménye egy, a piacon addig nem létező termék vagy szolgáltatás, amely többek között képes valós, piaci kereslet generálására. Megjegyzendő, hogy emellett az egyes eljárási határidők is módosultak, lényegesen rövidebb határidők alkalmazását tette lehetővé a jogalkotó, azonban továbbra is elegendő időt kell biztosítani az ajánlattevők részére.

Kiemelendő, hogy az új Kbt. a régi közbeszerzési szabályokkal ellentétben kizárja az elektronikus árlejtés alkalmazását, amennyiben annak tárgya szellemi alkotómunka, különösen építmények megtervezése.

Indokolt kiemelni a kizáró okok változását is, mivel azok köre jelentősen kibővült (például adózási vonatkozások, hamis nyilatkozattétel, tényleges tulajdonos megnevezése, összeférhetetlenség). Emellett új intézményként került a Kbt.-be az öntisztázás is, amely a kizáró okok alóli felmentést jelenti bizonyítás formájában. Az öntisztázás azonban nem alkalmazható minden esetben, hiszen adótartozás és jogi személyeket érintő büntetőjogi intézkedések esetén az öntisztázás lehetősége kizárt.

Újdonság még az alkalmassági követelmények kibővítése is, a gazdasági-pénzügyi és a műszaki-szakmai alkalmasság mellett. Megjelent ugyanis a nyilvántartásban történő szereplés, illetve az illetékes szakmai kamarában való tagság mint alkalmassági követelmény is. Ennek megfelelően az alkalmasság igazolásának módja is változott.

Az új Kbt. az ajánlattevő-alvállalkozó-kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában élesebb határvonalakat húzott meg, és az elkülönítést hangsúlyosabbá tette azáltal, hogy rögzítette; hogy egyes alapvető feladatokat a közbeszerzési szerződés teljesítése során az ajánlattevőnek kell elvégeznie. Emellett a kapacitást nyújtó szervezetnek a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot is csatolnia kell, annak alátámasztására, hogy a műszaki leírásban meghatározottak ténylegesen teljesülnek majd.

UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEK

A Kbt. az egységes európai közbeszerzési dokumentum használatát is előírja, amely egy olyan speciális, az Európai Unió szintjén egységes formanyomtatvány, amely a kizáró okok fenn nem állását, az alkalmassági követelményeknek való megfelelést, objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgálja. Megjegyzendő azonban, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása jelenleg semmilyen formájában nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a dokumentum még az Európai Unió szintjén sem került elfogadásra, így magyar jogba történő átültetésére sem kerülhetett sor.

AZ ÉPÍTŐIPART KÜLÖNÖSEN ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

Ugyancsak az újítások közé sorolható a támogatás intenzitásának változása a támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetében. Ezen újítás szerint azok a szervezetek, amelyek nem kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására (nincsenek a Kbt.-ben ajánlatkérőként felsorolva), és uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzést folytatnak le többségi részben (tehát legalább 50%-ban), vagy uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzést folytatnak le 75%-ot meghaladó mértékben, és ezt a beszerzést a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő közvetlenül támogatja, és a beszerzés tárgya mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházás vagy olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, akkor mindenképp közbeszerzést kell lefolytatniuk. Abban az esetben is kötelesek közbeszerzést lefolytatni, ha a támogató szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja az építési beruházást.

Kiemelendő és az építőipart különösen érintő rendelkezése az új Kbt.-nek a becsült értékre vonatkozó szabályok változása is, amely az eddigi legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás helyett a teljes ellenszolgáltatás fogalmát tartalmazza. E módosítás indoka az volt, hogy a fedezet előzetes rendelkezésre bocsátása nehézkessé vált, mivel az ajánlatkérők a becsült értékhez igazították a fedezetet, amely azonban nem minden esetben volt reális. További nehézséget okozott a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatásnál az is, hogy a becsült érték meghatározásakor nem a piacon elérhető legmagasabb ellenszolgáltatás került figyelembe vételre.

Változás az új Kbt.-ben az értékelési szempontok között, hogy az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának érdekében a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség, illetve a legjobb ár-érték arány alapján kerülhet kiválasztásra. Utóbbi esetén az adott közbeszerzéstől függően minőségi, környezetvédelmi és szociális szempontokat is figyelembe lehet venni. A fenti értékelési szempontokkal tehát a minőségi szempontú nyertes ajánlat kiválasztásának esélyére helyeződött a hangsúly. Emellett az életciklus-modell is beépítésre került a Kbt.-be, az építési beruházás esetén kiemelve a környezeti externáliáknak betudható költségek szerepét, továbbá az ezen költségek meghatározására vonatkozó módszereket.

További új előírásként jelenik meg a Kbt.-ben a címkék és tanúsítás megkövetelése, amely a különleges környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró beruházásokat érinti, mint a műszaki leíráshoz kapcsolódóan esetlegesen alkalmazható többletkövetelmény. A címkézés és tanúsítás feltételeit a Kbt. részletesen kifejti, kiemelve az egyenértékűség követelményét is.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Kbt. egy teljesen új koncepció szerint került megalkotásra, mint a korábbi jogszabály, kiemelve az egyszerűsítés fontosságát (egységes európai közbeszerzési dokumentum, új hirdetményminták).

Jelen cikkünk általános jellegű tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a konkrét ügyekben a jogi tanácsadást.

Dr. Miskovics Mariann
miskovics@eversheds.hu Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Forrás