Átverős hirdetések: nem tudunk ellenállni az ingyen energiának?

Az egyre növekvő közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek. Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket.

A fenntartható fejlődés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelői igényt ismerte fel a ’90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszert. Ez viszont már történelem, az azóta eltelt közel két és fél évtizedben ugyanis, ha nem is nagy számban, de hazánkban is megjelentek a passzív lakóépületek.

A körkép elkészítéséhez ezúttal is az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő portál adatbázisát hívtuk segítségül. A szűrés során a “ház” kategóriába sorolt, “passzívház” kulcsszót tartalmazó, fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztőek lehetnek. Bár a körkép elkészítéséhez használt portálon a teljes hazai kínálatnak csak a töredéke jelenik meg, azonban ezek alapján is lehet következtetéseket levonni.

Az adatbázisban csupán 66 hirdetést találtunk, mely megfelelt a szűrési feltételeknek. Bár ez nem is annyira meglepő, tekintve az építési technológia fiatal életkorát. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban, Magyarországon viszont csak 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik a hivatalos tanúsítvánnyal. A találati lista szerint jelenleg a “passzívház” kulcsszóval hirdetett ingatlanok döntő többsége Pest megyében, illetve Budapesten található. De akad találat Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékből is.

 

Pozitív példa: Dunakeszi – 4 lakásos minősített passzív társasház – 126 négyzetméter – 58 millió forint (Forrás: ingatlan.com)

Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket. Nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb “passzív” jelzővel jegyzett hirdetésnél kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tűnik, a hazai ingatlanközvetítők is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelműen a passzívház technológiával épült ingatlanok – a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, hacsak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minősített anyagokból épült ingatlan. A minősítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

Nem mind passzív, ami energiatakarékos

A passzívház, definíciója szerint olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően tehát nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Tanúsítványt csak azok az épületek kaphatnak, melyek fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h.

A tanúsítási eljárás során kizárólag a termikus épületburokban lévő nettó lakófelületnek kell megfelelni a Passzívház Intézet által meghatározott kritériumoknak. A termikus burkon kívül található télikertek, teraszok, erkélyek és egyéb helyiségek tehát nem kerülnek górcső alá. Azok a pince-, mellék-, és egyéb helyiségek pedig, amelyek a lakófelületre vonatkozó rendelkezés szerint nem számítanak lakóhelyiségnek, de a termikus burkon belül találhatók és legalább két méter belső magassággal rendelkeznek, a területük 60 százalékáig számíthatók be az energiavonatkoztatású felületekbe. Bár a jellemzők kiszámításánál a zárt épületburok összességét is figyelembe lehet venni (pl.: sorházak, vagy többlakásos családi házak), de termikusan nem összetartozó épületeket nem szabad egy egységnek tekinteni.

Bár elsőre igen meglepő lehet, de egy passzívház esetében nem csak új építésben gondolkodhatunk. A Passzívház Intézet által meghatározott szabályok szerint régi épületek felújításánál, vagy toldaléképületeknél is elvégezhető a tanúsítási eljárás, de a vizsgált területnek legalább az épület egy külső falára, egy tetőfelületre, a padlólapra vagy a pincefödémre ki kell terjednie. Többszintes épületekben lévő egyedi lakásokat viszont nem lehet önállóan tanúsítani. Az igazolást minden esetben egy összesített számítással vagy több részegység súlyozott középértékével is el lehet érni. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.

Drága mulatság?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebből nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hőszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. Az árrés egy hagyományos energiatakrékos épület és egy passzívház között tehát elsőre soknak tűnhet, de érdemes megtérülési számítást végezni a beruházás előtt. Sokat modó például, hogy egy passzívház fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket. Természetesen a fenntarthatóságot mindig egyedileg kell megvizsgálni, s az is lehet, hogy egyes esetekben éppen nem egy passzívház lesz a leggazdaságosabb megoldás.

Forrás