Átfogó vidéki energiastratégiát kezdeményez az EP

Az Európai Parlament a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai tervezet részeként külön stratégiát akar a vidéknek, mivel ezek a térségek egyrészt különleges kihívásokkal, másrészt komoly lehetőségekkel bírnak.

Átfogó vidéki energiastratégiát kezdeményez az EP

Az Európai Parlament február elején felhívással fordult az Európai Bizottsághoz, hogy Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretének részeként dolgozza ki a vidék energiastratégiáját. Erre azért van szükség, hogy megvizsgálják azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel a szigetszerű energiarendszerek felhasználói szembesülnek, és szakpolitikai ajánlásokat határozzanak meg a tagállamok részére.

Az Európai Parlament a vidéki térségekre vonatkozó széles körű energiastratégia megalkotására vonatkozó felhívásával hatalmas lépést tett a tisztább és energiahatékonyabb vidék felé. A felhívást Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről egy saját kezdeményezésre készített és a felhívással egy napon elfogadott jelentés tartalmazza.

Lambert van Nistelrooij európai parlamenti képviselő, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja elmondta: „A vidéki területek energetikai helyzetének fejlesztése szempontjából a vidék energiastratégiája valóban fontos mérföldkövet jelenthet”. A szavazás eredményeire reagálva hozzátette, hogy „az EU szakpolitikai célkitűzéseinek köszönhetően elterjedő tisztább és hatékonyabb megoldások érzékelhetően át fogják alakítani a vidéki közösségek energetikai arculatát”.A környezeti, társadalmi és gazdasági célok elérése szempontjából kulcsfontosságú a vidéki térségek integrálása az Európai Unió hosszú távú tervezésébe. Az európai vidék termékeny talaja a tisztább energia előállításának, amely még mindig nem magától értetődő választás a vidéki térségekben, és az elavult épületek fejlesztése is hatalmas energiahatékonysági lehetőségeket rejt. Az EU-nak olyan problémák kezelésére is megoldást kell találnia, mint az energia megfizethetősége vagy a szilárd és folyékony fűtőanyagok nagy szénlábnyoma.

„Az Európai Parlament, mint az európai polgárok hangja és lelkiismerete felismerte, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a vidéki térségek, miközben hatalmas potenciállal is rendelkeznek. A vidék energiastratégiája az EU számára valós lehetőséget biztosít a kihívások kezelésére, illetve arra, hogy 2030-ra vonatkozóan egy teljes egészében integrált energiatervet hozzon létre, amely a vidéki területek mellett a városi térségek igényeit is tartalmazza” – mondta Andrew Ford a FREE kezdeményezés képviselőjeként. Ez a civil szervezeteket tömörítő és több európai parlamenti képviselő támogatását bíró kezdeményezés hisz abban, hogy a vidéki lakosok jelenlegi energiahelyzete megváltoztatható szakpolitikai intézkedésekkel, köztük a 40 százalékos kötelező energiahatékonysági célkitűzéssel, széndioxid-kibocsátás 2030-ra előirányzott 40 százalékos csökkentésével, valamint a 2020-ra kitűzött, a vidéki épületek évi három százalékának felújítására vonatkozó céllal. A FREE éppen ezért rendkívül üdvözölte a ma közzétett jelentésben szereplő, két kötelező érvényű célkitűzésre vonatkozó erőfeszítést, illetve bátorítja a Bizottságot, hogy az energiahatékonysági irányelv idei évi felülvizsgálatakor vegye figyelembe az Európai Parlament felhívását egy kötelező érvényű energiahatékonysági célra.