A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy

A Kormány átalakításának kezdő lépései két jogszabályban találhatók meg. Először az Országgyűlés a 2014. május 26-i ülésnapján elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt, amely csak a minisztériumok elnevezését tartalmazza. Ezt követően a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg az a kormányrendelet, amely az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét határozza meg. A jogszabályok szerint a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lett a felelős.

Magyar Közlöny: 2014. évi 75. szám, 2014. évi 79. szám
Új jogszabály:
 2014. évi XX. törvény, 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet

Hatályon kívül helyezett jogszabály: 2010. évi XLII. törvény, 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
Hatályos: 2014. június 6., 2014. június 6. 22 óra

1.
A minisztériumok elnevezése

Az Országgyűlés a 2014. évi XX. törvényben határozta meg a 2014. évi választásokat követően felálló régi vagy éppen új minisztériumokat. Magyarország minisztériumai 2014. június 6. napjától a következők:
a) a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium;
b) a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok:
ba) Belügyminisztérium,
bb) Emberi Erőforrások Minisztériuma,
bc) Földművelésügyi Minisztérium,
bd) Honvédelmi Minisztérium,
be) Igazságügyi Minisztérium,
bf) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
bg) Nemzetgazdasági Minisztérium,
bh) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium [2014. évi XX. tv. 1. §].

Változás a 2010. évi minisztériumi felépítéshez képest, hogy akkor még Vidékfejlesztési Minisztérium (jelenleg Földművelésügyi Minisztérium), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (jelenleg Igazságügyi Minisztérium), valamint Külügyminisztérium (jelenleg Külgazdasági és Külügyminisztérium) elnevezésekkel találkozhattunk (lásd: 2010. évi XLII. tv. 1. §). Természetesen nem csak az elnevezésekben történt változás, a feladatkörök is átalakultak, ezért a jelenlegi és a korábbi elnevezések egymásnak való megfeleltetése nem pontos.

A köztársasági elnök a Magyar Közlöny 79. számában található 214/2014. (VI. 6.) KE határozatával nevezte ki a minisztereket.

2.
A miniszterek feladat- és hatásköre

A 2014. évi XX. törvény adott felhatalmazást arra a Kormánynak, hogy a minisztériumokat vezető miniszterek részletes feladat- és hatáskörét rendeletben állapítsa meg. Ez a rendelet szintén a Magyar Közlöny 79. számában megjelent 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. A jogszabály június 6-án jelent meg, és – tekintettel a törvény hatályba lépésének napjára – szükségessé vált, hogy még a kihirdetés napján alkalmazható legyen, ezért a kormányrendelet 2014. június 6-án 22 órakor lépett hatályba [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 133. § (1) bek.].

A 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet innen letölthető.

A 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet csak azt határozza meg, hogy az adott miniszter milyen területért felelős, a konkrét területhez kapcsolódó feladatokat, jogosultságokat és kötelezettségeket az adott területtel foglalkozó jogszabály fogja meghatározni.

3.
Az építésügyért felelős: a Miniszterelnökséget vezető miniszter

Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv., Étv.) szerint az építésügy központi irányítása – a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása –, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. Az Építési törvény rögzíti azt is, hogy a Kormány az építésügy központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító – a nemzetközi előírásokkal összhangban álló – jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,
c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,
d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

Az Étv. kimondja, hogy a Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is – az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja. 

2006. júniusáig az azóta már megszüntetett regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2008. májusáig az önkormányzati és területfejlesztési miniszter látta el az építésüggyel kapcsolatos feladatokat. 2008. májusától 2010. május 25-éig a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt az építésügy felelőse, és ezt követően vette át a területet a belügyminiszter. A 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján az építésügyért felelős miniszter 2014. június 6. napjától – a belügyminiszter helyett – a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 10. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3) bek.]. 

Az Építési törvényben az építésügyért felelős miniszter változása miatt nem lesz szükség módosításra, mivel nem konkrétan a tárcát vezető miniszter (a belügyminiszter) elnevezése szerepelt a jogszabályban. Az Étv. alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. Az Étv. szerint a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében, a műemlékek tekintetében azonban már nincs másik felelős miniszter [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (3) bek.].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az építésügyért való felelőssége keretében 
a) előkészíti az építésügyre vonatkozó jogszabályokat,
b) szakmai irányítást gyakorol az állami főépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggő feladatainak ellátása felett, különös tekintettel az államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú területrendezési hatósági feladatokat, koordinálja az Állami Főépítészi Hivatalok tevékenységét,
b) összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, 
c) ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 16. §].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyéb építésügyi feladatait főként az Étv. 5. §-ában találhatják meg, a miniszter feladataira vonatkozó tájékoztató itt elérhető: 0.2.1.1. Az állam építésügyi feladatai

4.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyéb, az építésügyhöz közvetetten kapcsolódó feladatai

A Miniszterelnökséget vezető miniszter felelősségi körébe tartoznak már az építésügyhöz közvetetten kapcsolódó alábbi területek is, amelyek korábban más miniszterek felügyelte alá tartoztak:
a) a közigazgatás-fejlesztés,
b) a közigazgatás-szervezés, 
c) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, 
d) az európai uniós források felhasználása,
e) az agrár-vidékfejlesztés,
f) a közbeszerzések,
g) a kulturális örökség védelme,
h) a településfejlesztés és településrendezés [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. §].

A közigazgatási és igazságügyi miniszter felelősségi körébe tartozott a közigazgatás-fejlesztés, a közigazgatás-szervezés és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. 

Az európai uniós források felhasználásáért korábban a miniszterelnök felelt, azonban felelősségét – jogszabályban meghatározottak szerint – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látta el.

A vidékfejlesztési miniszter volt a Kormány agrár-vidékfejlesztésért felelős tagja, míg a nemzeti fejlesztési miniszternek voltak az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelőssége körében a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai.

Az építésügy mellett a belügyminiszter volt a felelős továbbá a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a régészeti örökség és műemléki érték védelméért (ez utóbbi csak 2012. novembere óta) is (212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 37. § r-u) pont, y) pont).

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre, 
b) a településtervezésre, 
c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire, 
d) a hátrányos helyzetű településekre, 
e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra 
vonatkozó jogszabályokat [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 18. §].

5. Az építésügyet közvetetten érintő egyéb miniszteri feladatok

5.1. A belügyminiszter építésügyet közvetetten érintő felelősségi körei

Az építésügyért, településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a régészeti örökség és műemléki érték védelméért való felelősség tehát már nem a belügyminiszterhez kapcsolódik, azonban vannak olyan területek, amelyek érintik az építésügyet, és 2014. június 6-át követően változatlanul a belügyminiszter felelősségi körébe tartoznak. Ilyen terület például
a) területrendezés, 
b) településüzemeltetés (a kéményseprő közszolgáltatás ellátására vonatkozó jogszabályok előkészítése), 
c) e-közigazgatás (ez korábban a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozott),
d) élet és vagyonbiztonság védelme, 
e) katasztrófák elleni védekezés (például a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra vonatkozó jogszabályok előkészítése),
e) vízgazdálkodás (például a vízügyi sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályok előkészítése),
f) vízügyi igazgatási szervek irányítása [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 21. §, 30. § (1) bek. c) pont, 44. §].

5.2. A nemzetgazdasági miniszter építésügyet érintő feladatai

2014. június 6-a után is a nemzetgazdasági miniszter a Kormány építésgazdaságért, lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, valamint a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős tagja [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 90. §].

A miniszter az építésgazdaságért, valamint a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelőssége keretében
a) előkészíti a lakásügyre, a társasházakra, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat,
b) végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket,
c) ellátja az építőipar és az építőanyag ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 95. §].

A belügyminiszter 2014. június 6-a előtt a nemzetgazdasági miniszter egyetértésével készítette elő az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályokat, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére ilyen egyeztetési kötelezettséget már nem ír elő a 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (212/2010. (VII. 1.) Korm. rend. 39. § (3) bek.).

Forrás