A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények

Új épületek építésére 2016. január 1-jétől hatályba lépnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények. Az új szabályok fokozatosan lépnek életbe az épületek engedélyeztetése és kivitelezése tekintetében.

Az elmúlt 60 évben az újonnan épülő épületek komfortosság tekintetében sokat fejlődtek. A komfortosság javulásával együtt az épületek energiafogyasztása, fenntartási költsége és építési költsége is növekedett. Új épületek építésekor, energiatudatos és költségérzékeny tervezéssel minimális többletköltséggel csökkenthető a tervezett épület üzemeltetési költsége, energiaszámlája.

Az előremutató tervezést segítő módon új épületek építésére 2016. január 1-jétől hatályba lépnek a közel nulla energiaigényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelmények. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be.

A KNE KÖVETELMÉNYRENDSZER

Zorkoczy-kep1 A KNE követelmények az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Energetikai rendelet) 6. mellékletébe kerültek. A korábban kihirdetett és 2015. január 1-jétől energiamegtakarítási célú pályázatoknál és támogatásoknál kötelező, Energetika rendelet 5. mellékletében lévő költségoptimalizált követelményekkel integrálásra kerültek a KNE követelmények. 2021-től egységen új épületek létesítésére a KNE követelmények fognak vonatkozni, míg felújításra a költségoptimalizáltak. Az U-tényező követelmények azonosak KNE esetén a költségoptimalizált értékekkel. A q-tényező követelménye is azonos fajlagos hőtároló tömeg szerint nehéznek minősülő épületeknél.

A KNE Ep-jellemző követelményei nem kerültek méret (pl. A/V tényező) szerint megkülönböztetésre, mivel a költséghaszonelemzések nem mutatták ki a differenciálás szükségességét. Lakóépületek esetén egységesen Ep<100 kWh/m2a érték került meghatározásra.

Szokatlan módon az iroda- (és egyes kereskedelmi) épületek esetén a lakóépületekhez képest kis mértékben szigorúbb követelmény Ep<90 kWh/m2a került meghatározásra (amit hűtés esetén a hűtött hasznos alapterület függvényében 10 kWh/m2a értékkel lehet megnövelni). A költségoptimalizálási számítások, amelyekről az Európai Bizottságnak korábban jelentés készült (az Energiaklub által készült elemzésekből), bebizonyították, hogy új építésű irodák esetén szigorúbb követelmény indokolt.

Ugyanakkor a lakossági oldalon enyhébb követelményt indokol a költségoptimumot szervesen befolyásoló rezsicsökkentés. Az irodákra vonatkozó szigorúbb követelmény összhangban van a bevált építési gyakorlattal: az elmúlt években épült irodaházak – elsősorban a környezet kímélése céljából – rendre nagy energiahatékonysággal (BREEAM, LEED stb. minősítés) készültek.

A KNE követelményrendszer eleme még a 2014-ben jogszabályban kihirdetett 25 százalékos kötelező megújuló részarány. A vonatkozó irányelvi megfogalmazáshoz illeszkedő módon minden megújulónak minősülő energiaforrás elszámolható a részarányban, amit hosszú távon garantáltan biztosítani is fognak az épület számra. Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető a követelmény.

A követelménynek való megfelelés megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is elképzelhető. Napkollektor, fotovillamos áramfejlesztő, szélturbina vagy más áramfejlesztő, talaj kollektoros levegő előmelegítés vagy akár részleges lefedést biztosító hőszivattyú; egész pontosan a felsorolt technológiák közül egy elegendő lehet a követelmény kielégítésére.

VÁLTOZHAT-E A JÖVŐBEN KÖVETELMÉNY?

Annak érdekében, hogy az építtetőknek minél nagyobb döntési szabadságot; a tervezőknek minél nagyobb tervezési szabadságot biztosítson a szabályozás, a követelmények meghatározása – különösen lakóépületek vonatkozásában – enyhének mondható. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy később szigorodhat a KNE követelmény, ezért érdemes 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket. Az európai uniós módszertan meghatározása szerint a mindenkori KNE követelményszint függ a jövőbeli energiahordozók árától, az azokhoz nyújtott támogatásoktól és kedvezményektől, az építőanyagok árától, a kivitelezési munka díjától és az azt terhelő járulékoktól, de függ a banki kamatok alakulásától is.

A TANÚSÍTÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSA

Zorkoczy-kep2  Az épületek energetikai tanúsítási rendszere is változni fog. 2016. január 1-jétől a BB és az annál jobb besorolású (pl. AA) épületek elégítik ki a KNE épületekre vonatkozó követelményeket. A változásnak köszönhetően a besorolási rendszer tájékoztatást ad arról, hogy a tanúsított épület a jövőben is korszerűnek fog-e minősülni. Mivel a KNE követelmények nincsenek A/V szerint megkülönböztetve, ezért összehasonlíthatóvá válnak a nagy- és a kisméretű épületek, így átláthatóbb lesz a rendszer. A korábban készült tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatók legyenek.

A BB besorolás alapfeltétele a q-tényezőnek, és megújuló részaránynak való megfelelés. Ez biztosítja, hogy a BB besorolású épületek mindig magas energetikai nívót jelentsenek, és egyszerűen ellenőrizhetővé válik mindenki számára, hogy az épület vagy annak része valóban megfelelt-e a KNE követelményeknek.

GÉPÉSZETI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEI

A KNE követelményektől függetlenül kiegészítésre kerültek az Energetikai rendelet 1. melléklet V. részében lévő követelmények. Ezek a változások építésiengedély-köteles tevékenységek esetén 2016. január 1-je után benyújtott tervekre, nem építésiengedély-köteles tevékenységeknél 2016. január 1-je után megkezdett kivitelezésekre vonatkoznak. 6.1. pontja szerint a légtechnikai rendszer hővisszanyerési hatásfokának legalább 65 százalékosnak kell lennie. A rendszer hatásfokába be kell számítani a deresedés elleni védelem miatti veszteséget. 7. pont szerint a hűtés kiépítését csak ott lehet elvégezni, ahol az ablakokat árnyékolással látták el, ha az ablak potenciálisan nagy szoláris hőterhelésnek van kitéve.

KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK

Számos egyéb változás is történik 2016. január 1-jétől, amiről további információt kaphatunk a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság által kiadott „A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményekről” szóló Tájékoztatóból a www.e-epites.hu honlapon.
A tájékoztató áttekintése nem helyettesíti a vonatkozó jogszabályok megismerését. A KNE épületek szabályozása a következő három rendeletben jelenik meg a 2016. január 1-je utáni időállapotban:

  • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet,
  • Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet,
  • Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.

A közreadott információk remélhetőleg nagymértékben segítik az eligazodást a vonatkozó szabályokban.

Zorkóczy Zoltán
építészmérnök

Forrás